Távoli utazásra invitálja a látogatókat a kiállítás, ami a Marquises-sziget-csoport, a Társaság-szigetek (Tahiti és Huahine) és a Húsvét-sziget népművészetét hozza közelebb a XXI. század európai emberéhez ezúttal két kutató segítségével.
A nemrég elhunyt, gödöllői származású Ignácz Ferenc gyűjteménye évekig látható volt a múzeumban, majd löbb múzeum is bemutatta darabjait. Az általa gyűjtött tapákból, azaz faháncsbol készüli alkotásokból 2006-ban önálló kiállítást is rendeztek, most ezek közül néhány különösen szép darab kerül a falakra.
Míg ő beleszeretett ebbe a különleges, távoli világba, Alfréd Falchetto Teururai innen származik. Régésztechnikusként és rajzolóként mélyült el Polinézia néprajzában. Francia, de a szigetvilágban felnőtt apjától és az apai ágról örökölte az "ezermesterhez" illő ügyességet, az anyai ágról, polinéz őseitől pedig a természet, az állatok és növények szeretetét, a polinéz kultúra megismerése iránti vágyát és a művészetek szinte minden formájában megnyilvánuló tehetségét. E tehetség, melynek néhány tanúbizonyságát e kiállításon is láthatják a látogatok, tovább élteti a polinéziaiak művészetét. Tárgyainak nyersanyagát a természet adja: fa, kókuszdió, csont, növényi magvak, rostok - amiket itt nemcsak elkészítve, hanem eredeti állapotukban is bemutat.
Kedvelt témái a marquises-i hitvilág szereplői, elsősorban az ősöket, isteneket megjelenítő „tiki”, illetve a sziget mindennapjaihoz szükséges eszközök, ékszerek sokasága. A polinéz kultúra más tájaira, így a Húsvét-szigetre tett látogatása tükröződik az ottani ihletésű szobrokban, csontékszerekben.
Faragványait a szokásos faragószerszámokkal készíti és apró késekkel, vésőkkel, reszelőkkel munkálja meg: a gépek használata a minimális mértékre szorítkozik.
A kiállítás annak az „elveszett paradicsomnak” a kultúráját, értékeit mutatja be, amelyben az anyagi javak hajszolása még nem ütötte fel a fejét, ahol az emberek csak a valóban szükséges dolgokat veszik át a „modern” világból és ahol vigyáznak egymásra és a természetre.
Alfred Falchetto Teururai több, mint tíz éve él Magyarországon feleségével, a kiállítást rendező dr. Antoni Judit régész-néprajzkutatóval. A kiállítást december 20-ig láthatják az érdeklődők.