Az eseményt köszöntő dr. Fábián Zsolt volt alpolgármester a konferencia ismereteinket bővítő témaválasztását emelte ki, Fábián Bertalan, a gimnázium igazgatója a hagyományokat hangsúlyozta bevezető gondolataiban.
A hagyományokat is több metszetben lehetett ezen a napon értelmezni. Hagyományai vannak Gödöllőn az irodalomtörténeti társaság és a középiskola közös szervezésű eseményeinek, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletének, s magának a gimnáziumnak is, amely ebben a tanévben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját.
Heltai Bálint ny. középiskolai tanártól, a konferencia szervezőjétől megtudtuk, hogy 1848/49 kimeríthetetlen történésztéma és azért is szeretik a szakemberek, mert nagyon jól kutatható. Szinte minden forrás fennmaradt, ami nem jellemző a magyar történelemre és ami miatt bizonyos korszakok kutathatatlanok.
A középiskolában megtanultuk, későbbi életszakaszainkban pedig be is láttuk Hérodotosz igazát, aki szerint "A történelem az élet tanítómestere". A gödöllői konferenciák egyik tapasztalata, hogy a történészek szívesen osztják meg egy pódiumon az egy-egy korszakról felhalmozott ismereteiket, de akár kételyeiket, kérdéseiket is.
Ugyancsak Heltai Bálint tájékoztatott arról, hogy ezeknek a konferenciáknak a visszatérő történészgárdája nagyon készséges. A tavalyi Jókai-tanácskozás napján kérték fel arra, hogy "csináljanak még egy ilyet", hiszen az 1848/49-es történelemnek és irodalomtörténetnek sok a közös pontja.
Külön íze volt a mostani összeállításnak, hogy a történészek különböző nemzedékei találkoztak egymással. A hallgatóság - jórészt középiskolások - figyelmét az eltérő előadásmódok is lekötötték.
Bona Gábor egyetemi tanár Kazinczy Lajos ezredes, Csorba Sándor professzor emeritus Kölcsey Kálmán életútját ismertette meg a közönséggel.
Hermann Róbert tudományos igazgatóhelyettes annak az előzményeit és következményeit "járta körül", hogy Petőfi Sándor százados nem az előírásos öltözetben jelent meg Debrecenben Mészáros Lázár hadügyminiszter előtt. Petőfi és Vörösmarty konfliktusának törvényhozási hátterét Kedves Gyula ezredes vázolta fel.
Pelyach István tudományos munkatárs arról tartott előadást, hogy Vörösmarty közbenjárására egykori tanítványa, Perczel Miklós elkerülte a hadbíróság elé állítást.
Arany János Nemzetőr-daláról Hajagos József tartott előadást a hadtörténész szemével.
Fábián Bertalan Sinka István Fekete viola című verséről beszélt, amelyben a költő az isaszegi csatában küzdő nagyszalontai honvédeknek állított emléket.
Sima Péter, a gimnázium tanára a konferencia levezetője igyekezett tartani az időtervet, de gyorsan megfogalmazódott a résztvevőkben a felismerés: érdemes lenne egy könyvet szentelni a konferencia előadásainak.  
S, hogy egy kicsit előre is nézzünk, 2017-ben ünnepli majd az ország Arany János születésének 200. évfordulóját. Nem lennénk meglepve, ha a bicentenárium eseményeiből Gödöllő is kivenné a részét.
Erre minden reményünk megvan, hiszen Nagyszalonta édesapja és ottani tanítványai révén nagyon közel áll Heltai Bálinthoz, Fábián Bertalan édesapja pedig ott született.  Talán az sem véletlen, hogy a Nemzetőr-dal révén már a mostani konferencián "látótérbe került" Toldi költőjének szülővárosa, és a szintén nagyszalontai Sinka István verse.