Gémesi György elnöki beszámolójában elsőként a szövetség önkormányzati érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét ismertette. Mint elmondta, a kormány és az önkormányzati szövetségek között látszategyeztetés zajlik, a települések és a szakmai szervezetek véleményét nem veszik figyelembe a döntéseknél, így országos, nagy horderejű kérdésekben is gyakran születnek olyan, előzetes számítások és hatásvizsgálatok nélküli átgondolatlan döntések, mint például az oktatás államosítása, az építési törvény módosítása vagy a hulladékgazdálkodás rendszerszintű átalakítása. A MÖSZ kapcsolata a társszövetségek mindegyikével jó, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével folyamatos a szakmai együttműködés. A MÖSZ 2015-ös rendezvényei közül kiemelkedik a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi konferencia, ahol emlékéremmel köszönték meg mind a 165 még hivatalban lévő rendszerváltó polgármester munkáját. Széleskörű érdeklődést váltott ki a MÖSZ migrációs konferenciája, de a megyei vidékfejlesztési konzultáció-sorozat állomásain is közel ezer polgármester vett részt. Az idei tervek közül a Magyar Polgármesterek XI. Világtalálkozóját emelte ki.
A szövetség pénzügyi beszámolója után Ribányi József, a MÖSZ társelnöke, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának vezetője beszélt a szövetség nemzetközi aktivitásáról, majd Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere, a MÖSZ elnökségi tagja a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsban (KÉT) szerzett tapasztalatait osztotta meg a küldöttekkel. Mint elmondta, az érdekegyeztetés a KÉT-ben is formális, a pedagógus szakma és az önkormányzatok részéről elhangzó vélemények nem jelennek meg az elkészült határozatokban, törvényekben.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke települése példáján keresztül világított rá mindazokra a nehézségekre, amelyekkel egy átlagos magyarországi kistelepülésnek ma szembe kell néznie. A kevés munkalehetőség és a sok, sokszor 40 évesen először munkába álló közfoglalkoztatott mellett súlyos gond az alulfinanszírozottság: az összes helyi bevételt elviszi a kötelező feladatok ellátása, de még így is mintegy 30 milliós hiánnyal kell számolni. A hivatalban öt alulfizetett köztisztviselő dolgozik napi 10-11 órát, a jó szakemberek elvándorolnak, az óvoda vezetője többet keres a polgármesternél, holott az ő fizetése sem magas. A háziorvost minden lehetséges eszközzel támogatják – például ingyenes rendelőt biztosítanak számára, fizetik a közüzemi számlákat –, hogy a településen tudják tartani. „Egy 3000 fős település még homályosan sem látszik a kormány szemüvegén keresztül” – állapította meg. „De vajon Magyarország mit szólna, ha az Európai Unióban úgy gondolnák, hogy a kis országokat nem kell figyelembe venni a döntések meghozatalakor?” – tette fel a költői kérdést.
A beszámolók és az előadások után megalakult a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Polgármesteri Tagozata, melynek célja lehetőséget adni a települések vezetőinek arra, hogy az önkormányzatokat érintő különböző kérdésekben nagyobb hangsúllyal fejezhessék ki véleményüket. A minden magyar település polgármestere és alpolgármestere számára nyitott szervezet Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét választotta elnökének.  A Szövetség és a Tagozat közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben a településeket érintő jelenlegi legégetőbb problémákra, illetve az önkormányzatiság egészét fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének és a MÖSZ Polgármesteri Tagozatának közös nyilatkozata:

A mai napon megalakult a Magyar Önkormányzatok Szövetségének Polgármesteri Tagozata, amelynek célja lehetőséget adni a települések vezetőinek arra, hogy az önkormányzatokat érintő különböző kérdésekben nagyobb hangsúllyal fejezhessék ki véleményüket, mert napjainkban a rendszerváltás során kialakult önkormányzati rendszer súlyos válságát éljük.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Polgármesteri Tagozat sajnálattal állapítja meg, hogy:

- az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, mint az önkormányzati érdekegyeztetés legmagasabb hivatalos fóruma végérvényesen a látszat egyeztetés szintjére süllyedt;

- a kormány és a Parlament politikai döntéseinek következtében folytatódott az önkormányzatok által ellátott feladatok államosítása a települések "gyámság alá helyezése";

- a feladatok, hatáskörök és a finanszírozás sokszor rögtönzésszerű folyamatos átrendezése rendszerint előkészítetlen, szakmailag megalapozatlan, azokkal kapcsolatban nem készül értékelhető hatástanulmány, aminek egyenes következménye az érintett feladatok ellátásában várható és kialakult bizonytalanság, esetenként kaotikus állapot és rendszerint a költségek nagymértékű növekedése;

- a közoktatás nem megfelelően előkészített felemás államosítása mára válságba sodorta korábban az önkormányzatok által - elsősorban finanszírozási problémák miatt nehezen, de mégis biztonságosan működő - fenntartott iskolák és azok háttérintézményeinek szolgáltatásait és működését;

- a napokban napvilágot látott " Hatékony helyi közigazgatás" című 2015-ös keltezésű "nem publikus" előterjesztés, ami az ASP rendszer kiépítésének kapcsán gondolja bújtatva megvalósítani a tényleges döntések központosítását,- ezzel előre vetítve önkormányzatok teljes gyámság alá helyezését, az önkormányzati autonómia teljes felszámolását - az önkormányzatiság végét jelenti egyben - egyetértve a TÖOSZ nyilatkozatában megfogalmazottakkal - nagyfokú bizalomvesztést, és súlyos károkat okozhat az ASP átfogó és sikeres bevezetésének;

A MÖSZ és a Polgármesteri Tagozat határozottan kéri a kormányt, hogy:

- gondolja át a gyermekeink jövőjét alapvetően meghatározó közoktatás működésének és fenntartásának kérdését, beleértve az önkormányzatok nagyobb szerepvállalásának lehetőségét is;

- azonnal vonja vissza, és az önkormányzatok bevonásával, javaslataik figyelembe vételével tárgyalja újra a hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvényt, mielőtt annak átgondolatlansága és megfelelő szakmai előkészítetlensége miatt súlyos anyagi károk és katasztrofális helyzet nem keletkezik a minden magyar állampolgárt érintő szolgáltatásban;

- fejezze be az önkormányzati feladatok folyamatos és megállíthatatlannak tűnő politikai alapon folytatott centralizációját és higgye el, hogy vannak feladatok, melyek helyben vagy regionálisan végezhetőek a leghatékonyabban, beleértve a költségeket is;

- gondolja újra végig az ország jobb, takarékosabb biztonságosabb és hatékonyabb működésének érdekében az állam és önkormányzatok viszonyát különösen a feladatok, hatáskörök és a források tekintetében;

- teremtse meg a valós feltételeit az önkormányzatokkal való folyamatos és érdemi egyeztetéseknek.

Felhívja a kormány figyelmét, hogy:

- a közel 3200 magyar önkormányzatot vezető polgármester a megválasztása mögött álló bizalom alapján felelős a rábízott településért, az ott élők biztonságos , minőségi életéhez szükséges feltételeinek biztosításáért, melynek a folyamatos és a jövőben tervezett centralizáció nagyban szűkíti a mozgásterét lassan ellehetetleníti azt.

Felszólítja a kormányt, hogy:

- szüntesse be a "szimpátia " alapján különösen év végén osztogatott "csoki" pénzeket, a forráshiányos önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő források helyi politikai szimpátia alapján való biztosítását és csakis a Belügyminisztérium szakmai javaslata alapján, az önkormányzati szövetségek véleményét kikérve ítéljen meg többlettámogatást.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és annak Polgármesteri Tagozata a rábízott felelősség tudatában együtt kíván működni a kormánnyal, annak egyenrangú partnere kíván lenni, és amit elvár a kormány képviselőitől is.

Gödöllő, 2016. február 17.

Fotók: Reményi Krisztián