A költő dolga, hogy verseket írjon. Főszereplőink a maguk idejében ezt lelkiismeretesen meg is tették; ugyanakkor privát szférájuk legalább annyira színesre sikeredett, mint alkotásaik. Mégis, kinek volt a legtöbb múzsája? Ebben a prímet mindenképpen Szabó Lőrinc viszi el. A nem éppen Don Juan-i külsővel megáldott költőnek számtalan szeretője volt. Az erősen erotomán férfi nagyon szépen tudott udvarolni és ennek a legtöbb esetben meg is lett az eredménye. Történt egyszer, hogy Szabó Lőrinc odaállt a felesége, Mikes Klára elé és közölte vele, hogy van egy másik nő is az életében, így éljenek hármasban. Nos, a szóban forgó hölgy, Korzáti Erzsébet a költő feleségének a legjobb barátnője volt...
A szerelmi háromszög nem kerülte el Radnóti Miklóst sem. A tragikus sorsú költő felesége, Gyarmati Fanni nem ellenezte (sőt, természetesnek vette), hogy férje intim kapcsolatot ápol az ő legjobb barátnőjével, Beck Judittal. A szerető igen inspiratív hatással volt Radnótira a versírás terén, így amikor Beck Judit elhagyta a költőt, Gyarmati Fanni levelet írt a nőnek, hogy szemrehányást tegyen a tettéért. Egyébként Radnóti verseinek lektora a felesége volt. Csak az ő rábólintása után kerülhetett a mű a nagyközönség elé. Adalék: Beck Judit később a színész/igazgató Major Tamás felesége lett. De ki mutatta be őket egymásnak? Radnóti...
Érdekes eset volt Kosztolányi Dezső is. Sokáig nem akart megnősülni, végül elvette Harmos Ilonát, aki viszont eredetileg Karinthy Frigyes felesége szeretett volna lenni. Csavar a történetben, hogy Karinthy Kosztolányi legjobb barátja volt. Karinthy végül Kosztolányi feleségének a kolléganőjével, Judit Etellel jött össze. Kosztolányi és Harmos házassága nem volt szerelmi házasság, igaz, később megszerették egymást. Ez viszont nem akadályozta meg abban a költőt, hogy összeszűrje a levet egy nálánál sokkal fiatalabb nővel, Radákovich Máriával. A halálos beteg költő számára ez volt az utolsó ajándék az életben...
Az esten szóba került Babits Mihály is, aki rövid ideig Ady özvegyével, Boncza Bertával, Csinszkával tartott fenn szerelmi viszonyt. Ezt követően a vele egy lakásban élő titkára, Szabó Lőrinc menyasszonyát, Tanner Ilonát (írói álnevén Török Sophie) kérte feleségül.
De nem maradhatott ki a sorból Márai Sándor sem, aki 63 évi házasság alatt meghódította Mezey Máriát és Tolnay Klárit is. Kevesen tudják, hogy a Gundel-palacsintát eredetileg a felesége, Matzner Ilona (Lola) találta ki. Egy Márai-darab premierjét követően a Gundelben tartottak bankettet, Lola pedig egy régi családi receptet felújítva elkészíttette saját desszertjét, a dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát. Gundel Károlynak annyira ízlett az édesség, hogy Márai-palacsinta néven felvetette a étterem állandó étlapjára. A Márai házaspár emigrációja után az államosított étteremben ez a név az étlapon sem szerepelhetett, így az egykori tulajdonos után Gundel-palacsintára kellett átkeresztelni.
De ne feledjük: ezek az irodalmi alakok hiába léptek félre, írtak verseket a szeretőjüknek vagy akárkinek; verseik a magyar irodalom alapkincsét képezik mind a mai napig és feltehetőleg a jövőben is...
A Kávéházi Esték következő rendezvényére augusztus végén kerül sor, más helyszínen, a Pálmaházban. Részletek később...
