A plenáris ülést Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke nyitotta meg, majd Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung Magyarországi Képviselet vezetője és Keményné Koncz Ildikó, Raiffeisen Bank Zrt. ügyvezető igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Ezután Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára tartott előadást az állam és önkormányzatok közötti feladatmegosztás átalakításának okairól és céljairól, a már végbement és a tervezett reformokról. Mint kifejtette, a 2010-ben beindított átalakítási folyamatok elsődleges célja az önkormányzati és a közigazgatási feladatok szétválasztása volt. Ennek részeként hozták létre a járási hivatalokat, amelyekhez a korábban önkormányzatokhoz tartozó feladatok mintegy 40 százalékát csoportosították át. Jelenleg az oktatás átszervezése zajlik, melynek során az állam tankerületi központokat hoz létre és a fenntartói feladatok mellé az iskolák működtetést is átveszi az önkormányzatoktól. Dukai Miklós fontos célkitűzésének nevezte az e-közigazgatás kiszélesítését is, amelynek az ASP rendszer bevezetése is a részét képezi, s nagy hangsúlyt helyezett a vidékfejlesztés kérdésére is, amelynek legfontosabb eszköze a 2015 tavaszán elindított Modern Városok program.

A plenáris ülés az önkormányzatiság jelenének és jövőjének kérdését boncolgató panelbeszélgetéssel folytatódott, Gémesi György moderálásával, az önkormányzatiság jelenének és jövőjének kérdéséről Répássy Róbertnek, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának alelnökének, Bárándy Gergelynek, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának alelnökének, Schmidt Jenőnek a TÖOSZ elnökének, Eszes Bélának, a MÖSZ társelnökének, Jánoshida polgármesterének, valamint Ambrus Gyöngyinek, a MÖSZ elnökségi tagjának, Kistokaj polgármesterének részvételével.

Répássy Róbert szerint a 2010-ben megkezdett önkormányzati reformok iránya helyes volt, hiszen az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztása, az önkormányzatok közigazgatási faladatoktól való tehermentesítése, a feladatfinanszírozás bevezetése és a települések eladósodásának megállítása mind fontos célkitűzések, legfeljebb a megvalósítás módjával lehet vitatkozni.

Bárándy Gergely elsősorban az önkormányzatok „fék és ellensúly” szerepét emelte ki, amelyet az állam a centralizáció folyamatosan kiterjesztésével igyekszik csökkenteni az elmúlt években.

Schmidt Jenő az önkormányzati reformok kellő előkészítettségét, a hatástanulmányokat hiányolta, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a centralizáció sok területen eleve kudarcra van ítélve, hiszen köztudomású az olyan helyben keletkező feladatok, mint a közoktatás, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás, helyben oldhatók meg leghatékonyabban.

Ambrus Gyöngyi a differenciált adósságkonszolidációt hiányolta, míg az önkormányzatok kiüresítésével kapcsolatban megjegyezte: lassan már csak annyi kompetenciánk marad, hogy eldöntsük, milyen virágot ültessünk a parkba a közfoglalkoztatottakkal. Eszes Béla az önkormányzati köztisztviselők bérének mielőbbi rendezésére helyezte a hangsúlyt, továbbá megállapította: az olyan stratégiai feladatok elvétele a településektől, mint az oktatás, a hulladékgazdálkodás, az idősgondozás vagy a gyermekvédelem, romboló hatással van a helyi közösségekre.

A kerekasztal részvevői mellett a hallgatóság soraiból is számos polgármester bekapcsolódott a beszélgetésbe, többek között a túlzott centralizáció, a nem megfelelően elosztott faladatok, a tökéletlenül működő feladatfinanszírozás, kormányzat és az önkormányzatok közötti párbeszéd elégtelen volta, kistelepülési polgármesterek megalázóan alacsony bére, az iskolák teljes államosítása és a szolidaritási hozzájárulás bevezetése ellen emelve fel a szavát.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke előbb az éppen lezajlott romániai önkormányzati választások eredményeit ismertetve elmondta, a legtöbb magyarlakta település önkormányzatába sikerült bekerülni szövetsége képviselőinek, sőt számos alpolgármesteri posztot is sikerült megszerezniük. A legnagyobb eredmény Szatmárnémeti polgármesteri, illetve Temesvár alpolgármesteri pozíciójának elnyerése, egyedül Marosvásárhely polgármesterségét nem sikerült visszaszerezni. Mindez tovább erősítheti a jelenleg is virágzó magyar-magyar kapcsolatokat, akár a testvértelepülési együttműködések, akár közös befektetések, turisztikai projektek viszonylatában, de a romániai közbeszerzéseken is gyakrabban indulhatnának magyarországi vállalkozások. Borboly Csaba fontosnak nevezte a Régiók Bizottságában zajló magyar-magyar együttműködést, s annak előmozdítását, hogy az EU-n belüli a nemzeti kisebbségek helyzetére is nagyobb hangsúlyt helyeződhessen.

A következő panelbeszélgetésen a Vidékfejlesztés; fenntartható integrált fejlődés; településüzemeltetés: kihívások és lehetőségek jó gyakorlatokkal témakörökben osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Bárány Attila, a Robert Bosch Kft. Biztonságtechnikai üzletág vezetője, Borsányi Károly, a Castrum Pro Kft. értékesítési vezetője, Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere, Bercsi Gábor, a Cothec Kft. ügyvezető igazgatója, Prugberger János, a Cothec Kft. üzletfejlesztési igazgatója és Sándor Tamás, az S-Tér Kft. ügyvezetője.

Kis Miklós Zsolt és dr. Gyuricza Csaba is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban a vidékfejlesztési program a korábbinál jelentősebb arányban a mezőgazdasági tevékenységet támogatja.

Kérdéses, különösen a nagy-britanniai népszavazás eredményének ismeretében, hogy 2020 után milyen lehetőségeket kínál az európai közösség költségvetése, fogalmazott Kis Miklós Zsolt. Jelenleg a fő vidékfejlesztési célok a munkahelyteremtés, a vidék versenyképességének erősítése. E területeken elsősorban a tízezer lakosnál kisebb települések, önkormányzatok, szociális szövetkezetek és nonprofit társaságok pályázhatnak számukra jelentősebb forrásokra.

A délelőtti programot ünnepi esemény, a Polgármesteri Ezüstláncdíj és a Polgármesteri Aranygyűrű díj átadása zárta.
Polgármesteri Ezüstláncdíj díjban részesült Sütő Lajos, Beregújfalu (Kárpátalja) és Tilhof István, Mátyásdomb polgármestere.

Beregújfalu község a Beregszászi Járás észak-keleti részén terül el, az úgynevezett etnikai határon. Sütő Lajos 22 éve a nagyrészt magyarlakta kistelepülés polgármestere.
A központtól, főutaktól és a határátkelőktől távol eső település infrastruktúrája igencsak elmaradott volt, amikor polgármesterként kezdett el dolgozni.
Vezetése alatt új iskola épült, amire a Beregszászi Járásban a múlt század 80-as éveitől nem volt példa. Az egész község területén kicserélték a villanyhálózatot, a közvilágítás ma már minden utcában működik. Felújították a helyi óvodát, orvosi rendelőt, aszfaltburkolatot kapott számos utca. A járásban elsők között oldották meg a háztartási hulladék összegyűjtését és elszállítását. Munkáját a Járási Tanács, Kárpátaljai Megyei Tanács és Közigazgatási Hivatal több alkalommal is kitüntetéssel ismerte el. Sütő Lajost hat éve választották a Beregszászi Járás Polgármester Szövetségének elnökévé.

Mátyásdomb Fejér megye egyik gyönyörűen rendezett kistelepülése, a  szülőfaluja Tilhof Istvánnak, aki az 1990. évi önkormányzati választásokon indult először a polgármesteri tisztségért, melyet azóta is folyamatosan betölt.
Polgármesterként 26 éve dolgozik azért, hogy bebizonyítsa, a kis lélekszámú települések is életképesek, sőt, összefogással, együttgondolkodással fejlesztéseket is sikerül megvalósítaniuk.
Mátyásdombról a környező városok munkahelyeire szinte lehetetlen eljutni a rossz közlekedési viszonyok miatt. Ezen segít az 50 fő közfoglalkoztatott alkalmazása, akiknek összefogása is a polgármester úr napi feladatai közé tartozik. Településvezetőként az elmúlt több mint negyedszázados tevékenysége során számos fejlesztést valósított meg, ivóvíz-, gáz- és telefonhálózatot építettek ki, de amire a legbüszkébb, hogy Mátyásdombon a mai napig működik a nyolcosztályos általános iskola!

Polgármesteri Aranygyűrű díjat vehetett át Beszkid Andor, Rimóc és Kecze István, Kisújszállás polgármestere.

A Hollókő melletti, a leghátrányosabb térségben önellátásra berendezkedett Rimócot 26 éve vezeti Beszkid Andor. A közétkeztetés alapanyagainak nagy részét helyben termelik meg 62 közmunkás közreműködésével. Búzát is termelnek, saját lisztből sütik a kenyeret, zöldséget savanyítanak, lekvárt főznek.
Korszerű technológiát alkalmazva modernizáltak a szennyvíztisztítót. Az önkormányzat 75 férőhelyes óvodát 120 férőhelyes iskolát tart fen. Gyermekházba várják a bölcsődés korúakat. Van közösségi házuk, palóc főkötő múzeumuk, vendégházuk. A romákat gazdálkodni tanítják, a gyerekek az óvoda és az iskola veteményeskertjében kertészlednek. Sportpályájuk villanyvilágításos, a csapat a megyei első osztályban szerepel.

Kecze István 2006 óta polgármester Kisújszálláson. Első dolga volt a városháza struktúrájának átalakítása úgy, hogy az igazodjon az uniós pályázatok feltételrendszeréhez. Minden pályázatot maguk készítenek. Két ciklus alatt 13 milliárd forinttal gyarapították az önkormányzati vagyont.
A városfejlesztés egyik legeredményesebb területét az infrastrukturális fejlesztések jelentik. Vezetésével befejeződött a város egészére kiterjedően a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, új szennyvíztisztító művet építettek, korszerűsítették az ivóvízvezeték-hálózatot, kiépítették a belvízelvezető rendszert. Emellett fűtést és világítást korszerűsítettek az önkormányzati épületekben, 2015-ben pedig a város közvilágítását is költségtakarékosabbá tették.
Számos sikeres közoktatási pályázattal óriásit fejlődött az intézmények eszközparkja. A városban addig nem látott mértékben utakat, járdákat, parkolókat, sőt buszvárókat is építettek, aminek eredményeként Kisújszálláson gyakorlatilag teljes körű a burkolt utak aránya.

Az első napot egy újabb kerekasztal beszélgetés zárta, ezúttal a környezetvédelem, hulladék- és vízgazdálkodás, megújuló energiaforrások témakörében, Wittinghoff Tamás, a MÖSZ Polgármesteri Tagozata elnöke, Budaörs polgármestere moderálásával. A résztvevők Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közigazgatási főtanácsadója, Murányiné Krempels Gabriella, a Belügyminisztérium Vízgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője, Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője, Balogh Miklós, Nagysáp polgármestere, Majoros István, a New Energy Investment Hungary Zrt. vezérigazgatója, Magyar Tibor, Enerin Zrt. vezető tanácsadója, valamint Bertók Tamás, a Robert Bosch Kft. termotechnikai üzletágának műszaki tanácsadója voltak.

Mint a beszélgetés során elhangzott a globális felmelegedés okozta klímaváltozás nemcsak hatalmas kihívás elé állítja a vízügyi szakmát, de nagy lehetőséget is jelent számára a forráshoz jutás szempontjából, különös tekintettel a 2021 utáni időszakra. Az energiahatékonysági szempontok jelentősebb érvényesítése szintén érinti a víziközműveket, mégpedig elsősorban az energiatakarékosabb víztisztítás, illetve a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként való felhasználása tekintetében. Szó esett a közvilágítás energiatakarékos korszerűsítéséről is, amit Budaörs önkormányzata az Enerin Zrt. és a Hofeka Kft. segítségével valósított meg nemrégiben. Az ilyen és hasonló korszerűsítések jelenleg már a beruházás során realizálható megtakarításból finanszírozhatók. Jó példaként hangzott el Nagysáp esete is: a Komárom-Esztergom megyei település pályázat útján kazánt és aprítógépet szerzett be, majd a településen keletkező hulladékfa és nyesedék elégetésével jelentős mértékben sikerült csökkentenie az önkormányzat fűtésre fordított kiadásait. 








































(c) Reményi Krisztián és Tatár Attila felvételei