Tatai Laura, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese az a 2014-2020-as költségvetési időszak Európai uniós forrásokból megvalósítható térségi és helyi fejlesztési lehetőségekről, Loppert Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ-menti Gazdaságfejlesztési Főosztályának munkatársa a Határ-menti és határokon átnyúló együttműködésekről, Hajzer Károly, a Belügyminisztérium Informatikai helyettes államtitkára pedig az Önkormányzati ASP-rendszer fejlesztésének irányairól számolt be a polgármestereknek.
Tatai Laura, a Miniszterelnökség Program és Projektfelügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásokat és az önkormányzatok számára rendelkezésre álló, térségi és helyi fejlesztési lehetőségeket támogató operatív programokat ismertette, külön kiemelve az ezek szabályozásában és értékelésében bekövetkezett változásokat. Mint elmondta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) elsősorban a megyék és megyei jogú városok számára kiírt felhívásokat tartalmazza, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a Pest megyei települések számára pályázható, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a megyei és települési természetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztésekre, klímastratégia készítésére és szemléletformálásra lehet pályázni, a Vidékfejlesztési Program (VP) pedig a vidéki – azaz 10 ezer főnél kevesebb lakosú – települések számára biztosít fejlesztési forrásokat. Mindemellett számos határ menti együttműködést célzó pályázatot is kiírtak, amelyek Fejér, Tolna, Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok kivételével valamennyi megye számára nyújthatnak fejlesztési lehetőségeket.
Loppert Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ-menti Gazdaságfejlesztési Főosztályának munkatársa a határ-menti és határokon átnyúló együttműködések lehetőségeit mutatta be. Ennek fő formái a határ menti infrastruktúra fejlesztések, az Európai Területi Társulások (ETT) kialakítása, a Közép-Európai Kereskedelmi Hálózathoz való csatlakozás, illetve az Európai Unió Ikerintézményi – más néven Twinning – Programjában való részvétel.  Mint kifejtette, az ETT-ket legalább két – nem feltétlenül uniós – tagállam megyéi és önkormányzatai hozhatják létre határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés céljából. Magyarország élen jár ezeknek a számát illetően, hiszen az Európai Unió 56 ETT-jéből 24 hazánkban található, elsősorban a szlovák határ mentén. A már nyolc országban 22 üzletfejlesztési irodával rendelkező Közép-Európai Kereskedelmi Hálózatnak az exportképes magyar vállalkozások határ menti térségekben való bemutatása, helyzetbe hozása a célja, míg a Twinning program az Európai Unión kívüli, potencionális tagjelölt államok intézményeivel való kapcsolatteremtést célozza.
Hajzer Károly, a Belügyminisztérium Informatikai helyettes államtitkára az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének céljáról szólva elmondta, hogy a gazdálkodási- és adó szakrendszereket, iratkezelő rendszert, ingatlanvagyon katasztert, valamint e-ügyintézési portált tartalmazó rendszert 2015 szeptemberétől 2018 augusztusáig, mintegy 15 milliárd forintból építik ki. Az önkormányzatoknak két lépcsőben kell a rendszerhez csatlakoznia: az ötezer fő alatti településeknek 1017 januárja, az összes többinek 2018 januárja a csatlakozás határideje. Mivel az önkormányzatok informatikai fejlettségének szintje meglehetősen sokszínű képet mutat, sok helyen komoly feladat lesz a település alkalmassá tétele a csatlakozásra, amire további 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Hajzer Károly szerint az ASP rendszer nemcsak egységessé teszi majd az önkormányzatok adatszolgáltatását, de sok egyéb pozitívummal is jár a hivatalok és a lakosság részére.
Az előadások végén számos hozzászólás hangzott el a polgármesterek részéről, akiket elsősorban az ASP-rendszer bevezetésének előnyös voltával kapcsolatban adtak hangot kétségeiknek. Sokan a jelenleg használt rendszerekkel való kompatibilitását kérdőjelezték meg, mások az internet-lefedettség területi egyenlőtlenségeire hívták fel a figyelmet, legtöbben pedig az önkormányzatok „gyámság alá helyezése”, illetve a kistelepülési hivatalok megszűntetése felé vezető lépésként értelmezték a központi informatikai rendszerhez való csatakozás kötelezővé tételét.
A kétnapos szakmai találkozó végén Gémesi György MÖSZ-elnök összegezte az elhangzottakat, majd zárszavában az önkormányzatiság, a kétpólusú demokrácia értékeire hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hozzátéve, hogy ennek megőrzése a polgármestereknek, a települések választott vezetőinek a kötelessége.