Az önkormányzat első alkalommal 2011-ben kötötte egy csokorba az esztendő kulturális eseményeit azzal a céllal, hogy erősítse a Gödöllő közösségét és növelje a város idegenforgalmi vonzerejét.  A Barokk Év Gödöllőn rendkívül sikeres volt. Mérlegében több mint ezer média megjelenés és több ezer látogató szerepelt. 2012 a Nők Éve, 2013 a Szecesszió Éve volt. 2014-ben az I. Világháború kitörésének századik évfordulója szolgált apropóul. 2015 a Művészetek Kertje, 2016 a megújuló értékek városa jegyében telt. Idén „Bölcsőtől a koronáig, Gödöllő a királyné városa"elnevezéssel Erzsébet királyné születésének 180-dik évfordulója és a koronázás 150. évfordulója köré szerveződnek az események.
A következő év javasolt témáit az önkormányzat bekérte a Kulturális Kerekasztal tagjaitól. Több téma és cím is érkezett, amelyek közül nehéz volt választani.  A kerekasztal tagjai egyetértettek azzal, hogy a négy legjobbnak ítélt témát illetve címet javasolja a kulturális, sport és nemzetközi kapcsolatok bizottságának. A művészeti ágakra, a természeti szépségekre és a testvérvárosi együttműködésekre vonatkozó javaslatok mellé került az Y-Z Generáció - Az Ifjúság éve Gödöllőn ötlet, amit Faludy Ildikó, a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusa nyújtott be. A fiatalok másképp látnak, másképp kommunikálnak. Hamarosan ők irányítják a várost. A tematikus év többféle lehetőséget adna a tehetséges fiatalok bemutatkozására és a városi intézményekkel való kreatív, innovatív együttműködésükre. A képviselő-testület mint a 15 tagja ezt a javaslatot támogatta.
Azért gondoltam erre, mondta lapunknak Faludy Ildikó, mert kölcsönösen sokat profitálhatunk abból, ha figyelünk a tehetséges fiatalokra, ha bevonjuk őket már a tervezési munkákba és együtt dolgozunk velük egy-egy projekt kivitelezésén. A kastélyban eddig is voltak ezzel kapcsolatban jó tapasztalataink, jövőre pedig kifejezetten izgalmas lehetőség lesz a tematikus projekteket az Y és Z generációval együtt megvalósítani.

Tornacsarnok építését tervezi a líceum

A képviselő-testület tornacsarnok építése céljából kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a Gödöllői Református Egyházközség líceumnak otthont adó telkét. A döntés előzménye, hogy a Gödöllői Református Líceum osztályainak száma a négy évfolyamos képzés ismételt bevezetésével 2018-ban 16-ra emelkedik. A mindennapos testnevelés órák megtartásához a meglévő tornaterem már nem elegendő, ezért a szabadtéri kézilabda pálya területén egy újabb tornaterem építését tervezi a fenntartó egyházközség. Gondot okoz azonban, hogy a tervezett új, 800 négyzetméteres, városi szintű sportolásra is alkalmas tornacsarnok megépítésével a telek beépítettsége meghaladná az építési övezetben előírt 40 százalékos beépítettséget. Így az a jelenlegi előírások szerint építési engedélyt nem kaphatna. Az egyházközség arra kérte az önkormányzatot, hogy ingatlanjának területére vonatkozóan módosítsa a város szabályozási tervét, és emelje meg a városközponti övezet beépíthetőségét 50 százalékra.

Folytatódik a vasútfejlesztés előkészítése

Elfogadták a Rákos – Hatvan vasútvonal Gödöllőt érintő átépítéséhez szükséges településrendezési szerződést és az azt megalapozó tanulmánytervet.
A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. beruházásában készülő nagyszabású vasútfejlesztés terveit már többször bemutatták a képviselő-testületnek és számos lakossági fórumot is tartottak e témában, így a fejlesztés tartalma már ismert a képviselők előtt.
A fejlesztés elősegítése érdekében az önkormányzat tavaly módosította a város településrendezési tervét a vasúti területre vonatkozóan. A beruházó nemrégiben kérte Gödöllő Város Településrendezési Tervének ismételt módosítását, ami a tervezés előrehaladásával vált szükségessé.
A tervezési költségeket a Rákos-Hatvan Konzorcium viseli. A tervmódosítás egyeztetési eljárása, mivel a kormány a projektet kiemelt beruházássá minősítette, egy gyorsított tárgyalásos eljárásban történik majd.
*
A képviselő-testület a két kiemelt fejlesztés, a Gödöllői Református Egyházközség ingatlanán történő új sportcsarnok építése és a Rákos - Hatvan vasútvonal fejlesztése érdekében megindítja Gödöllő Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítási eljárását. Mindkét beruházás kiemelt jelentőségűnek tekinthető, előbbi városi, utóbbi nemzetgazdasági szinten.

Támogatás az egészségügyi központnak

Elfogadta a képviselő-testület az önkormányzat 2016. évi zárszámadását és pénzmaradvány elszámolását, majd a város nemzeti vagyonát érintő tulajdonosi jogok és kötelezettségek joggyakorlásáról készített beszámolót, módosították az idei költségvetésről és a gazdálkodással összefüggő egyes feladatokról, Gödöllő nemzeti vagyonáról továbbá a közterületek elnevezéséről, azok jelöléséről és a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendeletet.
A zárszámadás és az idei költségvetés módosítása kapcsán úgy döntöttek, hogy a fejlesztési céltartalék terhére 34 millió forintot a Tormay Károly Egészségügyi Központ informatikai rendszerének, központi sterilizátorának valamint szemészeti eszközeinek fejlesztésére fordítanak. Gémesi György kiemelte, bár ez az állam feladata lenne, de az önkormányzat – az érintett települések közül egyedül - lehetőségei szerint támogatja a 150 ezer ember ellátását végző központ orvosainak munkáját. A közelmúltban a röntgenkészülék elromlott röntgencsövének cseréjét fizette a város. A támogatást ebben a nagyságrendben a következő két évben is folytatni kívánják a minél jobb egészségügyi ellátás érdekében.

Karácsonyház a Várkapitányi lakban

A képviselő-testület szándéknyilatkozatot fogadott el a Tulipa Kereskedelmi Kft. részére arról, hogy a Várkapitányi lakban, bérleti szerződés keretei között helyet ad a Karácsonyház elnevezésű karácsonyi dekorációs bemutató és vásár megrendezéséhez.
A Karácsonyház az elmúlt években a szomszédos műemlék ingatlanon, a volt Kastélykert vendéglőben működött. Ebben az épületben már szintén megkezdődött a felújítás az ingatlanhasznosítási pályázaton nyertes bérlő megbízásából.
A Karácsonyház nagyszámú látogatót vonzó országos hírű vásárrá nőtte ki magát, ezért biztosít számára helyszínt az önkormányzat a városközpontban november 1-jétől december 31-ig.

Civil szervezetek támogatása

A képviselő-testület a 2017. évi költségvetésben az e célra elkülönített keretből az alábbiak szerint támogatja a város közéleti-, kulturális egyesületeit, egyesületszerűen működő közösségeit, civil szervezeteit (ezer forintban):

Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesület 70
Gödöllői Városi Nvugdíjas Egyesület 650
Gödöllői Állatotthon Egyesület 50
Gödöllői Cukorbetegek Egyesülete 70
Magyar Postagalamb Sport A40 Egyesület 50
Gödöllői Békés Otthon Egyesület 40
Gödöllői Szociális Ellátó Központért Közhasznú Egyesület 50
Pelikán Makett Klub Egyesület 50
Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségén keresztül - Gödöllői Kertbarát Kör 100
Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (GÖTLE) 50
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületen keresztül - Gödöllői Csoport 180
Vízenjárók Gyermek és Ifjúsági Túra Egyesület 50
Lakásszövetkezetek és Társasházak Gödöllői Egyesülete 90
Gödöllői Városvédő Egyesületen keresztül - Blaháért Társaság 100
Gödöllői Városvédő Egyesületen keresztül - ArboFeszt Alkotói Kör 100
Gödöllői Városvédő Egyesületen keresztül - Alvégi Civil Társaság 40
RovalRangers Gödöllő 100
Gödöllő Városközpont Lakótelepért Egyesület (GVLE) 50
Csörsz-árok Mente Egyesület 50
Gödöllöi Királyi Kastély Barátainak Egyesülete 120
Gödöllői Richárd Wagner Zenei és Művészeti Egyesület 25
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesület 250
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - Duflex Fotográfiai Stúdió 80
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - Életmód Csontritkulásos Klub 80
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - G5 Fotográfiai és Mozgókép Stúdió 40
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - Gödöllői Ökumenikus csoport 40
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - Máriabesnyői Kalász Csoport 40
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - 100xSzép Utcabál Baráti Kör 30
Gödöllői Civil Kerekasztal Egyesületen keresztül - 802. sz. Szent Korona Cserkész Csapat 50
Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete 150
Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesületen keresetül - Virágos Máriabesnyőért Egyesület 30
Gödöllői Városrészek Civil Egyesülete (GVCE) 30
Agrár Technikatörténeti Egyesület, Gödöllő 40
Fele-Más Egyesület a Sérült Gyermekekért 120
Weöres Sándor Oktatási, Kulturális és Szabadidős Egyesület 120
Gödöllői Városvédő Egyesület 30
Életért Alapítvány 30
Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület 110
Teleki Pál Egyesület Gödöllő 150
Club Színház 100
Besnyői Grassalkovich Baráti Kör Alapítvány 30
Besnyői Grassalkovich Baráti Kör Alapítványon keresztül - Máriabesnyői Máriás lányok Csoportja 30
Megújult Nemzedékért Alapítvány 100
Gödöllő Városközponti Lakótelepért Egyesületen keresztül (CVLE) - Tündérkert Egyesület 20
Gödöllő VároskÖzponti Lakótelepért Egyesületen keresztül (GVLE) - Haraszt Egyesület 20
GATE Zöld Klub Egyesület 40
Continuo Gödöllő Alapítványon keresztül - Ifjúsági Vonószenekar 30
Ózon-Pajzs 2100 Környezetvédő és Polgárőr Egyesület 35
Mozgáskorlátozottak Közép-Magyországi Regionális Egyesületén keresztül - Gödöllői területi csoportja 30
Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány 40
Eötvös Loránd Fizikai Társulaton keresztül - Pest megyei csoportja  20

Zöldül a rönkvár játszótér

A Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület kezdeményezésére megújul a Szent János utcai rönkvár játszótér. A civil szervezet az Új Európa Alapítvány MOL Zöldövezet programjának keretén belül kiírt pályázat támogatását nyerte el e célra.
A felhívásra civil szervezetek nyújthattak be pályázatot közösségi célú közpark, pihenőkert, és egyéb zöldfelületek létesítésére, felújítására - elsősorban növényesítésre.
A Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület másodszor beadott pályázata annak mindkét fordulójában eredményes volt.  A projekt keretében a civil szervezet a város lakosságával és kiemelten a környéken élők bevonásával valósít meg területszépítő programot. Az elsődleges cél a tér növényzetének gazdagítása, de a meglévő tárgyakat, játékokat is felújítják. A zöldfelület-rekonstrukció során egy új szerepkörrel rendelkező ligetes parkrészletet alakítanak ki, ahol a fiatalabb és idősebb korosztály is szívesen megpihen. A tervezett őshonos fafajok - közönséges gyertyán, kislevelű hárs, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei szil, tatár juhar – ültetése mellett növényismertető táblákat is kihelyeznek.
A területen található elöregedett, megrongálódott padokat sövénysorral és cserjékkel váltják fel, mellyel egy kis zöldfal képződik a park és a közlekedési utak között. A cserjék közül elsősorban a fekete bodza, a húsos som, a közönséges fagyal és az egybibés galagonya ültetése szerepel a tervekben. A gyermekek madáretetőket készítenek, így a létrehozott 'oázis' ökopark funkciókat is hordozni fog.
A nyertes program megvalósításának tervezett költsége 686 ezer forint és ezt az összeget teljes mértékben az Új Európa Alapítvány fizeti, de csak a munkák elvégzése után. Mivel ezt az egyesület nem képes önerejéből megelőlegezni, az önkormányzat „kölcsönt” ad az értékvédőknek, akik most éppen új értékeket hoznak majd létre.
Az egyesület a megelőlegezett összeget a támogatás megérkezését követően fizeti vissza.

Végleges a logó

Jóváhagyták az „Európa Kulturális Fővárosa Gödöllő 2023” elfogadott logó módosítását. A testület március 23-ai ülésén döntött arról, hogy a pályázatot Szalka Krisztina grafikus munkája nyerte. A többségi vélemény alapján azonban ezt úgy kellett átalakítani, hogy  tartalmazza a magyar és a Gödöllő zászló alapszíneit. A betűk típusán is változtatni kell. A szín- és betűmódosításokat követően a végleges logó


Egy mondatban

A képviselő-testület javaslatot fogadott el a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége részére terület biztosítására kinológiai bázis megvalósításához.
 *
Szerződést köt az önkormányzat a Lear Corporation Hungary Kft-vel önkormányzati tulajdonú ingatlanrész használatáról parkolás és buszforduló működtetése céljából.
*
Pályázatot ad be az önkormányzat 38 millió forint állami forrás elnyerésére a Gödöllői Mesék Háza Óvoda II-es számú épületének felújítására.
*
Elfogadta a képviselő-testület a Józsa Tésztaipari és Kereskedelmi Kft. „Gödöllő” településnév és a város címerének használatára vonatkozó kérelmét.


Telefonos propaganda

Az Egyebekben Simon Péter Gellért képviselő (Fidesz) elmondta, hogy nagymintás, ezer fő feletti közvélemény-kutatást végeztek a lakosság körében a városháza lebontásáról. Ez állítása szerint több mint ezer főt érintett és az emberek 53 százaléka nem értett egyet a lebontással, 30 százalékuk pedig nem is értesült ennek szándékáról. Ebből egyértelműen látszik, vélekedett, hogy az emberek feje fölött született meg a döntés, és ami történik, az többség akaratával ellentétes. Az általa ismertetett eredményekre tekintettel arra kérte a polgármestert, állítsa le a bontást.
Gémesi György válaszában kifejtette, hogy a képviselő által közvélemény-kutatásnak nevezett akciót több mint inkorrekt módon végezte vagy végeztette a Fidesz, éppen akkor, amikor az önkormányzat lakossági fórumot tartott a városi fejlesztésekről, elsősorban a főtér fejlesztéséről, megkérdezve az emberek véleményét.
Ezen az eseményen részt vettek a Fidesz képviselői, de nem szóltak hozzá, egyetlen kérdést sem tettek fel, folytatta a polgármester. Eközben egy gépi hang révén elkezdték kérdezgetni a lakosságot, teljesen átláthatatlan módon. Ennek a hitelessége és a reprezentativitása is megkérdőjelezhető, hiszen a közvélemény-kutatásnak jogszabályi előírásai és feltételei vannak, amikről nem kaptak tájékoztatást. A kutatás módszertana sem ismert, ahogyan a részletes eredmények sem. A telefonos kérdezés így nem tekinthető közvélemény-kutatásnak, hanem olyan pártpropagandának, amely alkalmas lehet személye és a képviselő-testület lejáratására. A város vezetője tisztességtelennek nevezte a fórum idején kampány jelleggel elkezdett kérdezést.
A továbbiakban azt is elmondta, hogy Simon Gellért egyetlen javaslatot nem tett le a városháza felújítására, hasznosítására, miközben az önkormányzat széles körben, fórumokon és több médiafelületen is kikérte a polgárok véleményét. A beérkezett ötszáz javaslat között nem látták a fideszes képviselőét.  400 komoly javaslat volt, aminek 80 százaléka a főtér bővítését szorgalmazta.   Hozzátette még, hogy háromszor is tárgyalt a kormányhivatal vezetőjével, a felújítás illetve a hasznosítás kérdéséről, eredménytelenül. Az állam nem kívánt részt venni a felújítás költségeiben a térítésmentes átadást sem fogadta el.
A polgármester azt is megkérdezte, hány forintot hozott a Fidesz a városnak a városháza felújítására – hiszen képviselőik mindig Fideszként nyilvánulnak meg - miközben a város kasszája folyamatosan ürül ki a parlamenti és kormányzati döntések kapcsán jelentkező többletterhek miatt.
Ha legközelebb valamilyen véleménye van a képviselő úrnak, mondja el az ülésen, tegye le azokat a javaslatait, amik alapján dönteni tudunk és tegye hozzá a finanszírozást. Ha ezt megteszi, megtárgyaljuk a javaslatait. De sunyi módon meghúzódni egy lakossági fórumon, miközben a város és testület lejáratása történik telefonos közvélemény-kutatás kapcsán, ez számomra elfogadhatatlan.
Végül elmondta: időközben az állam háromszáz millió forintot fordított a Kotlán Sándor utcai ingatlan fejlesztésére és további egymilliárdos fejlesztés kezdődik, tehát pénzt is lehetett volna találni a városháza közös felújítására.

Közérdekű adatigénylés

Molnár Árpád (Fidesz) ugyancsak az Egyebekben elmondta, hogy március 29-én közérdekű adatigényléssel fordultak a város címzetes főjegyzőjéhez a következő kérdésekkel:
Milyen dokumentumok, tervek készültek a Szabadság tér 7. szám alatti volt városháza felújítására vonatkozóan 2005 és 2015 decembere között?
Készült-e Gödöllő önkormányzata számára olyan hatástanulmány vizsgálat, ami a volt városháza 2015 szeptember előtti fenntartásából, működéséből fakadó költségeket az azt követő költözés utáni és ebből az állapotból fakadó mindn részletre vonatkozó költségekkel összehasonlítja?
2005 és 2015 szeptembere között mekkora összeget költött a városháza kisebb felújításaira, átalakításaira?
Az Áfész-Elszer Kft-től Gödöllőn bérelt üzlethelyiségek, ingatlanok kapcsán  a vonatkozó bérleti és fenntartási költségekre február 28-ig mennyi pénzt költött az önkormányzat?
A bérleményekre vonatkozó döntést megelőzte-e pályázati kiírás, amennyiben nem, az miért nem történt meg?
A képviselő kérte a jegyzőt, hogy a válaszadás törvényi határidőit majd tartsa be.
Dr. Nánási Év válaszában elmondta, törvényi határidők miatt április 20-ig a zárszámadást és az első negyedévi információs jelentést el kell készíteni, különben a kincstár komoly büntető kamatokat számít fel. Ez a feladat teljes mértékben lekötötte a hivatali kapacitást. Az adatigénylés teljesítésével már foglalkoznak. Tíz év adatainak évenkénti kigyűjtése elég komoly időt igényel, mert gyökeresen változtak időközben a könyvelési szabályok. Az adatokat nem lehet egy gombnyomásra kiszedni. Hamarosan jelezni tudják, milyen térítés ellenében biztosítják a kért adatokat.
A polgármester hozzátette, a képviselőknek minden lehetőségük meg volt és ma is megvan arra, hogy a döntések előtt teljes körűen tájékozódjanak akár személyesen nála is a városházán, de ezzel lehetőséggel a fideszes képviselők sosem éltek. Az adatigénylésben szereplő témakörök nagy részét a képviselő-testület tárgyalta, tehát a válaszokat a képviselők is tudják, s az anyagok széles körben elérhetők.