A rendezvényen Balogh Tamás lelkész mondott köszöntőt, melyben úgy fogalmazott, dr. Lábadi Károly most bemutatott „Reformátusok Gödöllőn” című monográfiája nem csak a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó mű, hanem a gödöllői reformátusok identitásának mélyebb megismerését és megértését is segíti.
Ünnepi emlékezőbeszédet Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese mondott, aki egyaránt szólt a reformáció egyetemes történetéről, és annak magyarországi jelenlétéről. Külön kitért az oktatásban betöltött jelentőségükre, s kiemelte, a feltételezések szerint a XVI. század végén létrejött gödöllői közösségnek már a kezdetektől fogva lehetett iskolája. Az 1775-ben írott Investigatio szerint Gödöllőn „a kálvinista vallásbelieknek mindig volt prédikátorjok, templomjok, oskolájok, oskolamesterjek és parokiájok...”
Nyilas Zoltán úgy fogalmazott: A református vallás - amely az oktatáson és a könyvnyomtatáson keresztül hozzájárult az anyanyelviség fejlődéséhez is - a személyes hitről, a gondolkodás szabadságáról és a tartásról szól.
A Reformátusok Gödöllőn című könyvet Kovács Gergelyné kultúrtörténész méltatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy hasonlóan átfogó munka a nagyobb gyülekezetekről sem készült. Kitért a számos közölt érdekes, helytörténeti szempontból is fontos dokumentumra, a kiemelkedő személyiségekre, mint például Erdélyi Ferentz, Magyar Kázmér, Illyés Bálint, dr. Téchy Gyula. Külön kiemelte ifj. dr. Szabó Aladárt, aki 1917-től 1948-ban bekövetkezett haláláig töltötte be a lelkészi hivatalt, s olyan jelentős eseményeken tett pótolhatatlan szolgálatot egyházának, mint az 1933-as jamboree, az 1939-es cserkész leány világtalálkozó, s neki köszönhető többek között a líceum létrehozása is.
Kovács Gergelyné kijelentette: Jó lenne, ha a kiváló lelkész emléke előtt tisztelegve a gyülekezet róla nevezné el a líceumot, a gödöllői temetőben lévő sírját pedig védetté nyilváníttatnák.
Érdekes részleteket emelt ki a monográfiából dr. Lábadi Károly is, aki úgy fogalmazott, könyvében azokra a kérdésekre kereste a választ, amelyekre Gauguin is a „Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?” című alkotásával. „ Az első két kérdésre megpróbáltam a könyvben választ adni, csak az utolsón kell töprengeni. Arra azonban a húsvét megadja a választ: „Én veletek vagyok minden nap az idők végezetéig.” Ugyanakkor a folytonos megújulásról sem szabad lemondani - jelentette ki.
A bemutatón elhangzottak persze csak ízelítőt nyújtanak a könyvből, amelynek - ahogy Balogh Tamás lelkész ajánlójában fogalmaz - „...kiemelkedő értéke, hogy a gyülekezetet a város életébe beágyazódva mutatja be. Közösségünk valóban része Gödöllőnek, és Gödöllő se az lenne nélkülünk, ami. Akit Gödöllő érdekel, annak ez a könyv érdekes és hiánypótló olvasmány lesz.”