A mise kezdete előtt Stella Leontin a megjelenteket köszöntve elmondta: az évszázadok során felmérhetetlenül sok fohász, imádság, könyörgés, kérés szállt fel a Magyarok Nagyasszonyához a máriabesnyői kegyhelyről. A zarándokok a szentmisén és az itt kapott kegyelmeken keresztül szeretnének jobb emberekké, jobb magyarokká, jobb keresztényekké válni.

Ternyák Csaba érsek az olvasmányok és az evangélium elhangzása után megköszönve újbóli meghívását a kegyhelyre, szentbeszédének elején kiemelte: akik elzarándokoltak Máriabesnyőre, mind a Szűzanya tisztelői, akik bizalommal fordulnak hozzá maguk, családjuk, az egész nemzet számára Mária kegyelmeit, pártfogását kérve.

Úgy tekintünk Máriára – hangsúlyozta -, mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak a génjeit, hanem arcvonásait is örökölte. Mégpedig egyedül csak tőle. Minden gyermek hasonlít édesanyjára, menyivel inkább így volt ez Jézus esetében, aki emberi tulajdonságaiban, megjelenésében, arcvonásaiban is leginkább Máriára hasonlított.

Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária mennybevételének titkára emlékezünk, aki földi életének végén testestül-lelkestül felvétetett a mennybe, fia közelébe. Mária üres sírja Jézus üres sírjára emlékeztet bennünket, amely előre jelzi az élet istenének teljes győzelmét a halál felett, amikor az idők végén majd újjáteremt bennünket is, akik a testi halálban majd Krisztushoz leszünk hasonlóak.

Mária mennybevétele az egyház megdicsőülésének kezdete és példája. Szoros kapcsolatban van mindannyiunkkal, akik az egyház tagjai vagyunk. Nem kevesebbet állt a szentmise imádsága, mint hogy Mária mennybevételével megkezdődött titokzatos módon a mi mennybevételünk is, emelte ki a főcelebráns.  

Mária az egyetlen teremtmény, aki már most éli a végső húsvétot, mivel az ő áldott testében szent fia már megvalósította a megváltás teljességét. Győzött a bűn és a gonoszság felett. Ez a győzelem érvényes az egyház hosszú történetére is, ránk is.

Mi is a győztes oldalon vagyunk. Érvényes ez egész népünkre is – mondta Ternyák Csaba. Akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyre fogyatkozó számban vannak azok, akiknek fontos ez a győzelem. Mi azonban, népünk többi részét is képviselve tudjuk, hogy szűzanyánk közbenjár értünk, és ezen a napon különösen, hiszen szent királyunk ekkor ajánlotta fel Mária oltalmába népünket.

Az érsek a kegyhely igazgatójának javaslatára meghirdette a máriabesnyői Boldogasszony-évet, a hetven évvel ezelőtt indult Mária-év tiszteletére. Mindszenty József bíboros 1947. augusztus 15-én a püspöki kar nevében nagyhatású pásztorlevelet adott ki. Érdemes ezt újra elolvasni, elmélkedni fölötte és megfogadni azokat a tanácsokat, felhívásokat, melyeket Mindszenty József akkor intézett a magyarsághoz.

A pásztorlevél szavai súlyosak, de ma is érvényesek. Különös figyelmet érdemel, hogy 1947-ben még nem törte meg a nép lelkét és tartását a kommunisták keresztényellenes politikája, mégis szükség volt megerősíteni Szent István Nagyasszonyunkkal kötött szövetségét.

Ternyák Csaba kifejtette, hogy a 2020-as budapesti eucharisztikus kongresszus sikere jórészt a felkészülésen múlik. Kérte, javasolta, hogy a kongresszusra a hívek a vasárnap megszentelésével készüljenek, állítsák életük középpontjába az Eucharisztiát.

Végül az egri főegyházmegye érseke a következő imával nyitotta meg a Boldogasszony-évet.

„Istennek dicsőséges anyja, dicsőséges Szűz Mária, mindannyiunk Boldogasszonya. Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében reád hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeiddel légy szószólónk és közbenjárónk szent fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink, mert anyai szemed szüntelenül vigyázott örökségedre, mindörökké áldott Nagyasszonyunk. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom lelkesít minket, hogy különös pártfogásod által hazánkat ma is Mária országának hívhatjuk és valljuk. Azért emeljük fel hozzád szívünket és kulcsoljuk imára kezünket, hogy alázattal eléd tárjuk könyörgéseinket. Oltalmazz és védjed hathatós pártfogásoddal édes magyar hazánkat a testi-lelki bajoktól. Védjed minden széthúzástól, lelki romlástól és katasztrófától sokat szenvedett népedet. Védjed, hogy egységben és békében, örömben Isten dicsőségére virágozzék. Gyullaszd föl bennünk őseink buzgóságát, vezéreld hitünket, hogy imával, munkával és szeretetben újabb ezeréveket élhessünk. Ezen búcsúi szentmise és főpásztori küldetésem által ezzel az imával megnyitom itt, Máriabesnyőn országunk ősi kegyhelyén a Boldogasszony évét. Legyen a kegyelem áradása és a lelki megújulás ideje ez az esztendő az ide zarándoklók számára. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”