Dr. Nagy Zoltán tavaly nyerte el az MTA doktora címet a füves ökoszisztémák széndioxid-forgalmáról írt értekezésével. A kutatási programok eredményeként - az Akadémia honlapjának információi szerint - munkatársaival igazolta, hogy az emelt légköri szén-dioxid-szint a párologtatás csökkentése révén emeli a vegetáció felszíni hőmérsékletét; a nettó ökoszisztéma-gázcsere évek közötti változékonyságát a fizikai talajféleség nagyban meghatározza; továbbá a gyepek extenzív gazdálkodás mellett szén-dioxid-nyelőként hatnak. Egy alföldi homoki gyep és egy középhegységi kötött talajú kaszálórét feletti szén-dioxid-áramlás többéves műszeres méréssel mutatott rá, hogy a gyepek szénmérlegének alakulásában kiemelkedő az aszályos időszakok szerepe, amikor a gyepek szén-dioxid-kibocsátóvá válhatnak, így fokozhatják az üvegházhatást. A vizsgált gyepek aszályérzékenysége nagyban függött a talaj sajátságaitól, különösen az agyagtartalom befolyásolta felvehető vízkészlet méretétől. A klímaváltozással térségünkben várhatóan gyakoribbá váló aszályok hosszú távon sivatagosodással fenyegetik pusztagyepeinket.

A 2012. július 1. és 2017. június 30. között támogatott kutatócsoportok létrehozására 75 érvényes pályázat érkezett: a pályázatokban összesen 2,6 milliárd Ft támogatást és 512,2 álláshelyet igényeltek. A döntés értelmében július 1-jétől tíz egyetemen összesen 600 millió forint költségvetéssel működhet Magyarországon 21 kutatócsoport: nyolc a matematikai és természettudományok, nyolc az élettudományok és öt a humán- és társadalomtudományok területén.