Szent II. János Pál pápa szobrával gazdagodott a máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
A 2,5 méter magas szobor
Lengyelországból érkezett, s a két nép közötti barátság erősítését is szolgálja
majd a kegyhelyen. Az eseményen részt vett Marcin
Sokołowski tanácsos, a Lengyel Köztársaság budapesti
nagykövetségének képviselője, Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló, Gémesi
György polgármester és Szabó László, a helyi lengyel nemzetiségi önkormányzat
elnöke.
Nagy András szentbeszédében
felidézte azt a világtörténelmi jelentőségűnek bizonyult pillanatot, amikor
Karol Wojtyła Péter apostol utódjaként, a római katolikus egyház megválasztott
vezetőjeként 1978. október 16-án kilépett az erkélyre a Szent Péter téren.
II. János Pál pápa számtalanszor
idézett felszólítása – Ne féljetek! – bár a hívőknek szólt, az egész
földkerekségen visszhangra talált. Az egyházfővé választott lengyel pap is
szenvedője volt a világot hatalmába keríteni akaró sötétségének, de a
családjából csírázó hite bátorsággal vértezte fel.
Az atya azt is elmondta, hogy
amikor egy paptestvérével 1967-ben Częstochowába zarándokoltak, abban a
szerencsében részesültek, hogy pár nappal bíborossá választása után fogadta
őket Wojtyła.
Nagy esemény volt számukra
bíborossal találkozni, azt pedig nem is gondolták, hogy ő lesz a jövő pápája.
Évtizedek múltán is emlékezik az akkor, tőle hallottakra. A bíboros azt mondta:
Isten meg fog segíteni bennünket. Azóta is hordozza az áldását, de azt nem
gondolta, hogy a szobrát majd ő áldhatja meg a besnyői bazilikában.
Nagy András arra is kitért, hogy
a szent pápa példátlanul sokat utazott, különféle emberi kultúrköröket ismert
meg és beszédét azokhoz igazítva hirdette mindenkor az üdvösséget és a
reménységet Krisztusban.
Enciklikái, beszédei, hazánkban
is elhangzott gondolatai ma is minden hívőnek erőt adnak. Bízott az ifjúságban,
a hűség, a tisztaság és az igazi áldozat erejében. Hitt benne, hogy az igazság
hirdetésével, a Krisztushoz való hűséges ragaszkodással nem a halál, a
hazugság, a sötétség uralkodik el, nem a gyűlöleté, hanem Krisztus szeretetéé
lesz az utolsó szó.
Ragaszkodjatok mindenkor az élet
adójához és az élet megújítójához, Jézus Krisztushoz, aki bátorít benneteket,
állandó belső biztatást és leleményességet ad nektek, hogy sohase féljetek és
sohase veszítsétek el bizalmatokat az ő tanításában és az ő szeretetében –
zárta szentbeszédét az atya.