Eseménynaptár
| H |
K |
Sz |
Cs |
P |
Sz |
V |
| |
|
|
|
|
|
1 |
| 2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
| 9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
| 16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
| 23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
| 30 |
31 |
|
|
|
|
|
|
Látnivalók
|
| |
Máriabesnyői kegyhely
Besnyő ősi települése többször lett lakatlanná viharos történelme során, a tatárok és a törökök pusztításának is áldozatul esett. A hatvani premontrei szerzetesek – IV. Béla király adományaként – közel 300 évig, 1214-től a török hódoltságig voltak birtokosai. Templomuk romjait találta meg, a XVIII. században lakatlan pusztaként számon tartott településen a Gödöllő környéki birtokok 1737-től új tulajdonosa, az ország egyik leggazdagabbja, Grassalkovich I. Antal. Az Istenfélő katolikus ember – külön pápai engedélye volt arra, hogy gyakori utazásain egy hordozható oltárnál vegyen részt a szentmisén – hálából harmadik felesége, Klobusiczky Terézia felgyógyulásáért, fogadalmat tett egy templom építésére a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Kérése teljesült, de fogadalmát sokáig nem teljesítette, jelet várt a templom Istennek tetsző helyére. 1758-ban, Hatvanból Gödöllőre hajtatva lovai megbokrosodtak a máriabesnyői útkanyarulatban, s ezt égi jelnek tekintve, a kápolna építését a régi premontrei templom helyén kezdte meg. Gazdag főurak körében szokás volt Mária názáreti házának (amely az itáliai Loretóban, a fölé épült bazilikában található) mását, un. Loretói kápolnát építtetni és itt az eredeti loretói Mária-szoborhoz érintett szobor-másolatot elhelyezni. Két kapucinus atya hozta 1200 kilométerről gyalog Besnyőre a cédrusfából készült, az épülő új templom oltárára szánt szobor-másolatot.1759. április 19-én Fidler János gödöllői kőműves – ahogyan álmában sugallatként kapta – a régi templom oltárromja alatt csontból faragott szobrocskát talált a földben. A Szűz Máriát a Gyermek Jézussal ábrázoló, vélhetően a XII. században készült, 11 cm magas és 4 cm széles szobor megtalálásának körülményeit gróf Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Grassalkovich gróf a családi ékszerek 23 briliánsából korona- és övdíszt készíttetett a Kis Jézusnak és Szűz Máriának, és a szobrot kristályüveges ezüstszekrénykében, a gödöllői kastélykápolnában helyezte el. Az 1761. augusztus 15-én felszentelt besnyői kápolna oltárára a loretói – később aranyozott ezüstkoronákkal díszített – szobor került. Az első ima-meghallgatások – egy gödöllői mészáros lebénult keze lett újra egészséges – után ideözönlő zarándokok fogadására a templom bővítését határozta el a gróf. A dombra épült kápolna miatt, a gödöllői kastélyt is tervező Mayerhoffer András építész különleges, többlépcsős építészeti megoldáshoz folyamodott. Először megépítette a Loretói kápolna (a jelenlegi szentély) alá a Grassalkovichok családi kriptáját és az alsó templomot, majd ezek tetejére az 1771. március 17-én felszentelt felső templomot (itt áll most a szembemiséző oltár).
| |
|
|
|
Ezt látni kell!
Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély...
Bővebben
|
