Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, azonban népességét tekintve az első helyet foglalja el. 2005. január 1-én, Pest megye lakónépessége 1 millió 143 ezer fő volt, 1,7%-kal több mint az előző év azonos időpontjában. A megye területén 186 település található, a városok száma 40. [2005. júliusában – Kistarcsa, Ócsa, Pilis, Üllő – városi címet kapott.]
Az ország legsűrűbben lakott és egyben legnépesebb megyéje, lélekszáma a 90-es években folyamatosan gyarapodott, ezt kizárólag az egyre növekvő mértékű beköltözések eredményezték. Az új otthonra lelők jelentős része Budapestről települt át a kedvezőbb lakókörnyezetet biztosító, a fővárost körülvevő agglomerációs övezetbe. A jellemző tendencia a főváros lakosságának fogyatkozása, a megye lakosságszámának növekedése.
Valamennyi megye közül Pest megyében él a legtöbb fiatal, 197 ezer 14 éven aluli (Budapesten 210 ezer), 241 ezer 15-29 év közötti és 177 ezer 30-39 esztendős (még itt sem túl nagy a főváros "előnye", ott 271 ezer illetve 302 ezer közötti lakost regisztráltak).
Pest megye az ország egyetlen megyéje, amelynek nincs önálló megyeszékhelye; ezt a szerepet az ország fővárosa tölti be. A megye számára nagyon fontos az a sokoldalú, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatrendszer, amely Budapesthez fűzi. Ez a kötődés különösen szoros a főváros és a közvetlen körülötte elhelyezkedő 78 településből álló agglomerációs övezet között.
A megye kedvező elhelyezkedése, a főváros közelsége jó lehetőséget kínál a különböző beruházásoknak, valamint munka- és jövedelemszerzési lehetőségeknek. Pest megye gazdasága – területi elhelyezkedése következtében – kiváltságos helyzetet élvez. A főváros gazdasági fejlődést elősegítő hatásának köszönhetően viszonylag fejlett ipar, s a piaci kereslethez jól alkalmazkodó mezőgazdaság alakult ki. A kereskedelem terén látványos fejlődést hoztak a bevezető autópályák melletti területeken megépített raktár és diszkont szakáruházak (Budaörs, Budakeszi, stb.). A megyében egyre nagyobb szerephez jut a szolgáltatások másik fontos területe, az idegenforgalom is.
Központi fekvése és a területét sűrűn átszövő közlekedési útvonalak az ország bármely részét könnyen elérhetővé teszik.
A megyében tapasztalható gazdasági élénkülés, a gazdasági szervezetek számának növekedése munkaerő-kereslet élénkülést eredményez.
Pest megye gazdasági folyamatai 2005-ben, az ország egész területére jellemző tendenciák szerint alakultak, a változások mértéke között azonban eltérés mutatkozik.
4 Az országosnál nagyobb mértékben nőtt a regisztrált gazdasági szervezetek száma. 2005. december 31-én számuk 140 ezer, melynek 43,1%-a társas, 51,5%-a egyéni vállalkozás, fennmaradó hányaduk költségvetési szerv, non-profit illetve MRP-szervezet. A regisztrált vállalkozások száma az időszak végén 2,4%-kal több mint az előző év azonos időszakában. Országosan ez az arány 0,9%.
4 A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató, ipari szervezetek termelése 2005-ben 9,1%-kal bővült, amely az egy évvel korábbinál 3,4 százalékponttal nagyobb növekedést jelent. Az értékesítés a termelésnél kisebb mértékben (8,5%) emelkedett, melyet a belföldi értékesítés 3,0%-os, illetve az export 13%-os növekedéséből adódott.
4 Előzetes adatok szerint, a Pest megyei székhelyű szervezetek 2005-ben
239 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásra, mely az ország összes beruházási ráfordításainak 7,8%-a. A beruházási kiadások 28%-át az ipari ágak fejlesztésére fordították, a kiadások több mint negyede a kereskedelem, javítás, 19%-a a szállítás, raktározás, posta-távközlés gazdasági ágak fejlesztését szolgálta.
Pest megye foglalkoztatási helyzete
Pest megyében a foglalkoztatottak aránya a 15 éves és idősebb népességen belül 57,1%, a megyék között az első, és 7,5 százalékponttal magasabb az országosnál.
Pest megye a 60,46%-os aktivitási rátával a megyék közül szintén az első helyet foglalja el, meghaladva az országos 53,42%-ot.
Az inaktívak száma a 2004. évi 353 ezer főről 2005-ben 332 ezerre mérséklődött.
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása
2005-ben a regisztrált munkanélküliek létszáma emelkedett, melynek részbeni oka az inaktív állományból a regisztrációba áramlás. Az inaktívak száma Pest megyében a 2004. évi 353 ezer főről 2005. IV. negyedévére 325 ezer főre csökkent, akik egy része alkalmazásba került, egy része pedig megjelent a regisztrációban.
Ez ugyan növeli a nyilvántartott munkanélküliek számát, de kedvező jelenségnek ítélhető, mivel az addig a munkakereséssel felhagyó un. „reményvesztett” réteg a munkaügyi szervezet kínálta szolgáltatások, és támogatások igénybevételével jelentős mértékben növelni tudja elhelyezkedésének esélyeit.
2005. január-december időszak átlagában a regisztrált munkanélküliek havi létszáma 20589 fő volt, 2427 fővel több, mint 2004-ben.
Változás az előző évekhez képest, hogy az év végi emelkedést csökkenés követte, melynek részben a 2005. november 1-jén életbelépő, törvénymódosítás is oka. November 1-jétől, álláskeresési támogatás váltotta fel a munkanélküli járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig beépült az álláskeresési segélybe. A munkanélküli ellátó rendszer átalakult az álláskeresők támogatási rendszerévé. A munkanélküli járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként álláskeresési járadékot igényelnek. Olyan járadékrendszer jön létre, amely ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására.
A Foglalkoztatási Hivatal KMSR rendszer alapján, a munkanélküliségi ráta az ország 5 régiójában kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés mértéke országosan 1,1%pontos, a Közép-Magyarországi régióban mindösszesen 0,6%-pontos, Pest megyében 1,0%pontos a növekedés mértéke.
A regisztrált állomány korcsoportos összetétele kismértékben átrendeződött, de a munkanélküliek döntő hányada továbbra is a középkorú munkavállalói rétegből kerül ki.
A fiatal - 20 év alatti - korosztály relatív pozíciója romlott számottevően (16%) 2005-ben, havi átlagban számuk mintegy 100 fővel több, mint előző évben.
A 26-45 évesek aránya is emelkedett, igaz csekélyebb mértékben (13%), de jelentősebb létszámot érintve. Az idősebb, 46 éven felüliek száma emelkedett 16,5%-kal, regisztráción belüli arányuk az előző évi 32,7%-ról 33,6%-ra növekedett. (Ez elsősorban a nyugdíjkorhatár kitolódásával áll összefüggésben.)
Az elmúlt években a nők relatív pozíciója erőteljesebb mértékben romlott, mint a férfiaké. A férfiak regisztráción belüli aránya a nyári szezonális munkák (építőiparban és mezőgazdaságban) idején csökken a fokozottan jelentkező férfi-fizikai munkaerő-kereslet hatására. Éves átlagban a nők regisztrációban való részvétele magasabb, mint a férfiaké (nők: 55,7% - férfiak:44,3%).
Iskolai végzettség szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma kismértékben emelkedett, de regisztráción belüli arányuk csökkent. Emelkedett a <=8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma, arányuk 0,5%ponttal magasabb az előző évhez képest, ők képviselik a regisztráltak 34,7%-át. (A <=8 általános végzettségűek 27%-a 50 éven felüli.)
2005. január-december időszakban, a rendelkezésre álló érvényes álláshelyek[3], száma havi átlagban 10638 volt.
Az érvényes álláshelyek közel 73%-nál elégséges a 8 általános, illetve kevesebb iskolai végzettség. Csökkent a kereslet a szakképzett munkaerő iránt, ugyanakkor kismértékben, de emelkedett a felsőfokú végzettséghez kötött álláshelyek száma. A regisztrációban lévő, általános iskolai végzettségű munkát keresők aránya fele akkora, mint a munkaadók által ezen iskolai végzettséghez kötött felkínált álláshelyek aránya.
A középiskolai végzettséggel rendelkezőknél ez az arány fordított, regisztráción belüli arányuk 28%, az állásajánlatok csupán 4,2%-ához szükséges középfokú végzettség.
Diplomás munkanélküliek (havi átlagban 1075 fő) részére az álláshelyek száma kevés, havi átlagban 140.
Forgalom
A munkanélküliek havi záró létszáma 19809-21160 között változott, ami igen jelentős forgalom mellett valósult meg, hiszen a regisztrációba belépők száma 44,4 ezer fő, a kilépők száma 43,2 ezer fő volt. 2005-ben a rendszerbe belépők száma 8%-kal, ugyanakkor a kilépők száma 10%-kal emelkedett az előző évhez képest.
A megnövekedett forgalom mellett csökkent a regisztrációban töltött idő, a 2004. évi 131,2 napról 2005-ben 125,8 napra.
2005-ben munkahelyteremtő beruházások támogatására, pályázat útján, 3 vállalkozás nyert el támogatást. A támogatás összege 37,6 millió Ft, a beruházás keretében 42 fő foglalkoztatását vállalták. A befektetők megyébe áramlása változatlan, folyamatosan jelennek meg új befektetők, munkáltatók.
A Rehabilitációs Alaprészből a munkahely teremtési támogatás odaítélése szintén pályázati úton történik. A 2005-ös évben 10 pályázó nyerte el ezt a támogatási formát. A pályázók 94 420 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyertek el, mellyel 58 új munkahelyet hoztak létre megváltozott munkaképességű munkavállalók részére.
Aktív eszközös támogatások
A Pest Megyei Munkaügyi Központ 2005-ben összesen 9700 főt (érintett létszám: 15674 fő) részesített aktív eszközös támogatásban. Legnagyobb létszámban, a képzésben és a közhasznú foglalkoztatásban érintettek szerepelnek, 3028 illetve 3124 fővel. Bértámogatásban 1242 fő érintett.
2005-ben az összes forrást figyelembe véve 2,667 MrdFt állt rendelkezésünkre (1,901 Mrd Ft a decentralizált Foglalkoztatási Alapból, 163,6 MFt központi MPA-ból, 40.5 MFt alaphoz nem köthető, 132,0 MFt decentralizált, illetve központi rehabilitációs alapból és 430,7 MFt a HEFOP 1.1. program keretéből). A rendelkezésünkre álló forrásokból összesen 2,212 Mrd Ft került felhasználásra az elmúlt évben.
2005. január-december időszakban 40 cég 2171 főre vonatkozó létszámleépítést jelentett be, melyből 1730 főre vonatkozó valósult meg.
Ebben az időszakban 139 cég jelezte, hogy 10 főnél nagyobb mértékben kívánja a létszámát növelni, ami összesen 4952 fő felvételét jelenti.
Pest megye 2006. január-június munkaerőpiaci folyamatainak főbb jellemzői
- 2006. első 5 hónapjában a nyilvántartott álláskeresők havi átlagos száma 20027 fő, az előző év azonos időszakához képest 593 fős a csökkenés.
- Az elmúlt év azonos időszakához képest
· a nők száma (10723 fő) 578 fővel, a férfiak száma (9305 fő) 16 fővel csökkent;
· a szellemi foglalkozásúaké 1,4%-kal emelkedett (4967 fő), a fizikai foglalkozásúaké (15061 fő) nagyobb mértékben, 4,2%-kal csökkent;
· a diplomásoké (1094 fő) 88 fővel emelkedett, a szakképzetleneké (általános iskola 6865 fő és gimnáziumi végzettség 2012 fő) 5,0%-kal csökkent.
· A tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan regisztrált) munkanélküliek átlagos létszáma a vizsgált időszakban 2834 fő, 2005. azonos időszakához képest mindösszesen 21 fős a növekedés.
- A pályakezdő munkanélküliek száma 2006. január-június időszakban 1130 fő, ami mindösszesen 48 fős növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest.
- Tárgyidőszakban 22927 munkaerő igény bejelentés érkezett (11,5%-kal több mint egy évvel korábban), ezekkel együtt havi átlagban 7218 álláshely állt rendelkezésre, munkaközvetítésre.
- 2006. első 6 hónapjában csoportos létszámleépítési bejelentést 10 cég tett, melynek során 1053 fő munkaviszonya szűnt meg.
- Létszámbővítés: 2006. január-június időszakban 6 új cég 374 fős létszámbővítést, valamint 113 gazdasági szervezet 3522 főre vonatkozó létszámfelvételt jelentett be.
- 2006. január-április időszakban, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett létszám 6169 fő. Képzésen 1741 fő vett részt, közhasznú munkán 1678 fő, bértámogatásban 818 fő részesült.
Térségi információk
Gödöllő térsége
Gödöllő körzetéhez 27 település tartozik, a városok száma hat. A lakónépesség száma a legutóbbi KSH adat szerint 146920 fő, a működő vállalakozások száma 11473.
Az egyéni vállalkozások főleg a kereskedelem és a szolgáltatás területén található. Az előző időszakhoz képest a betéti társaságok száma növekedést mutat.
Gödöllő, 30600 fős város. Korábban a mezőgazdaság fellegvára volt, hiszen az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) képezte a jövő agrárszakembereit: agrármérnök, agrár-gépészmérnök, környezetgazdálkodási mérnök szakmákra.
A városban működtek meghatározó mezőgazdasági központok is, de ezek a mezőgazdasági ág hanyatlásával megszűntek, vagy csökkent a foglalkoztatottak száma. A városban jelenleg 2850 vállalkozás működik, többségük mikro-vállalkozás, de 13 nagy vállalkozás is található.
1990-es évektől folyamatosan települtek a multinacionális nagyvállalatok:
4 a Lear Corporation Rt. kábelkorbácsot gyárt, 3 800 fővel dolgoznak,
4 a Sony Hungária Kft számítógépes monitorokat gyárt 536 fővel,
4 a Hungaro SLR Kft, 170 fővel gépgyártással foglalkozik,
4 a Caterpillar Rt, 532 fővel gépgyártással foglalkozik,
4 a Ganz Mérőgyár Kft, 500 fővel, műszergyártással foglalkozik
4 a Glaxo Smith Kline Kft. Vakcina gyártással foglalkoznak.
A kereskedelem is fejlődik a városban. A COOP Áruház mellett Penny Market és Plussz Diszkont is létesült. 2005. májusában átadták az új TESCO Áruházat.
2005. július 1-jei hatállyal Kistarcsa városi rangot kapott. A város Budapesttől 18 km-re, a budapesti agglomerációhoz tartozó település, Gödöllő felé a 30-as főúton érhető el, vonattal vagy helyiérdekű vasúttal.
A munkaerő-piaci helyzet
A Gödöllő térségében a regisztrált munkanélküliek átlagos létszáma 2005-ben 2670 fő, 2006. I. féléves havi átlaglétszám 2782fő, a júniusi zárónapon 2702 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván. A pályakezdő munkanélküliek száma 2006. első félévében 185 fő havi átlagban, regisztráción belüli arányuk 5,8%.
A bejelentett álláshelyek száma 2005-ben havonta átlagosan 308, 2006 első hat hónapjában összesen 1845 üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók.
A regisztrált munkanélküliek összetétele (2006. június):
4 Iskolai végzettség szerint: a regisztráltak 48%-ának nincs szakmát adó végzettsége (<= 8 általános illetve gimnázium); szakiskolát végzettek aránya 45,8%; felsőfokú végzettséggel rendelkezik 6,3%.
4 Korcsoport szerint: 17-25 év közöttiek aránya 13,8%; 26-45 éves 53%; 46 év felettiek 33,2%.
4 Állománycsoport szerint a regisztráltak 68,9%-a fizikai, 31,1%-a szellemi munkát végzett a regisztrációt megelőzően.
Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ
